RINYASZENTKIRÁLY KÖZSÉG ADATAI
Terület : 3056 ha,
Lakosok száma : 425 fő
GPS koordináták : 46.15150, 17.39400
Polgármester: Molnár József
RINYASZENTKIRÁLY TÖRTÉNETE
A régészek szerint vélhetően már az államalapítás idején is lakott volt a település környéke, bár Rinyaszentkirály neve S. Rege alakban az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben maradt fenn először. Akkoriban már plébániával rendelkezett. 1451-ben Zenthkyralként említik az iratok. A száz évvel későbbi adólajstrom szerint Zöld István, Porkoláb Márton, Inalkody Péter, Szentkirályi Máté és Imre deák voltak a földesurai. A XVI-XVII. század fordulóján Zrínyi György birtokolta a területet. A krónikák szerint a hódoltság másfélszáz évének idején a török lerombolta a templomát. Az egykori dokumentumok 1660-ban két Szentkirály nevű helységről is megemlékeznek: az egyik a Zrínyi, másik a Zankó családé volt. A következő századokban a Harrach, a Hunyadi, a Sina és a Mándy família váltotta egymást tulajdonosként. 1785-ben 271-en lakták a települést. A XIX. század első felének népességnövekedése a fellendülést jelzi, amit az 1850-es adat mutat: ez idő tájt 1799 lakost jegyeztek fel.
A századfordulót követően olvasókör, egyletek alakultak, hitel- és Hangya-szövetkezet jött létre, katolikus és református népiskola működött. Három vendégfogadó várta a betérőket, a cipésztől a fényképészig tucatnyi mesterember dolgozott. Volt már posta a településen, a vasút pedig a közeli Görgetegről vált elérhetővé. Az első világháborúba 164 katona vonult be a faluból, közülük tizenhatan hősi halált haltak. A II. világégésben újból meghozta a közösség a maga véráldozatát, az elesettek tiszteletére a temetőben állítottak emlékoszlopot, s minden év első júniusi vasárnapját az emlékezésnek szentelik. Az 1990-es választások alkalmával Rinyaszentkirály megalakította saját önkormányzatát. A faluban az utóbbi éveket a fellendülés jellemezte, új házak épültek, felújították a közintézményeket, növelték a burkolt utak hosszát. A művelődést a fiókkönyvtár és egy klubhelyiség szolgálja, a sportéletet elsősorban a labdarúgás jelenti. Az egészségügyi ellátás megoldott, a falu kereskedelmi szolgáltatásai megfelelőek, ez utóbbit többnyire vállalkozások biztosítják. A megélhetést ma is elsősorban a mezőgazdaság adja, de a jó munkaerő a közeli erdőgazdaságnál és vadgazdálkodónál is kelendő.